Szellemi tulajdon
Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák.
A találmányok, az irodalmi, zenei, filmes és más művek vagy a kereskedelemben használt védjegyek nem csupán eszmei, hanem vagyoni értéket is képviselnek. Megalkotóikat, tulajdonosaikat a jog ugyanolyan konkrét védelemben részesíti, mint a fizikai tárgyak, dolgok tulajdonosait.
A szellemi tulajdonnak két alapvető fajtája van: a szerzői jog által védett művek és az iparjogvédelem körébe tartozó megoldások, megjelölések és más szellemi alkotások.
Az oltalommal (így pl. szabadalommal, védjeggyel) vagy a szerzői jog által védett művek felhasználási jogaival rendelkező cégek ezért szellemi tulajdonukat valódi vagyontárgyként kezelhetik: a szellemi tulajdonjogokat könyveikben meghatározott értékben tarthatják nyilván, licenciaszerződések révén hasznosíthatják, esetleg azokra biztosítékként támaszkodva beruházót vagy más finanszírozási lehetőséget is kereshetnek.
Ha valaki másnak a szellemitulajdon-jogát megsérti, azaz engedély nélküli használja a védett alkotást, akkor a polgári jogi (például kártérítési) igényeken kívül annak is kiteszi magát, hogy bitorlás, iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt büntetőeljárás indulhat ellene.
A szellemi tulajdon védelme tipikusan egy adott országhoz kötődik, de nemzetközi egyezmények is rendelkeznek róla. A szellemi alkotások ezért nem csak az európai, de az Európán kívüli országok nagy részében is élveznek valamiféle jogi védelmet. Arról viszont, hogy ez a védelem pontosan mire terjed ki és mennyire hathatós a szellemi tulajdonnal kapcsolatos külföldi ügyleteknél, mindig érdemes alaposan tájékozódni.
Magyarországon a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekkel elsősorban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala foglalkozik.
Utoljára szerkesztve: 2023. október 24.